LAUDÁCIÓ

 

Marjovszky Tibor 1953-ban született. A középiskola elvégzése után először dolgozott, majd megkezdte tanulmányait a budapesti teológián. Itt szerezte meg diplomáját, lelkészi képesítését, és doktori címét is. Budapesten kívül Hollandiában tanult ösztöndíjasként, Utrechtben (1981-82), ahol nemcsak a holland nyelvet tanulta meg magas szinten, hanem szert tett egy sajátos teológiai gondolkodásmódra is.

Teológusként hamar kedves tanárának, Pákozdy László Mártonnak hatása alá került, az, amit tőle tanult, egész eddigi pályája során elkísérte. Szintén meghatározó impulzusokat kapott Tóth Kálmántól, akinek éveken keresztül kollégája is volt.

Marjovszky Tibor lelkipásztorként került teológiai katedrára, és végig meg is maradt lelkipásztornak. Baranyában több gyülekezetben szolgált, volt pécsi segédlelkész, kis falu lelkésze (Diósviszló), majd hidasi és bajai lelkipásztor. 1993-ban költöztek Üllőre, ahol felesége, Dr. Kun Mária a gyülekezet lelkipásztora, Marjovszky Tibor pedig gyakran a helyi papnéként mutatkozik be.

Aktív teológiai tanári pályája a nyolcvanas években kezdődött és mintegy harminc éven át tartott. Ez idő alatt tanított különböző meghívásoknak eleget téve Budapesten a református teológián és a Baptista Teológiai Akadémián, valamint a Sárospataki Református Teológiai Akadémián is; de ezeket messze felülmúlta számára a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, ahol 1995-től 2015-ig vezette a Bibliai teológiai és vallástörténeti tanszéket.

Kitüntetettünk tudományos érdeklődése elsősorban az Ószövetség nyelvi és teológiai kérdéseire, valamint az intertestamentális kor és a posztbiblikus zsidóság irodalmára terjed ki. Mégis, talán igazságtalan ez a leszűkítés, mivel olvasottsága alapján (tudom, hogy nem sértődik meg a jelzőn) igazi teológiai mindenevőnek számít. Ennek köszönhetően előadásaiban is arra törekedett, hogy az átadott bibliai teológiai ismeretek a teológia egészébe könnyen integrálható módon jelenjenek meg. Követte a rendszeres teológiai irodalmat, foglalkoztatták egyháztörténeti kérdések, bár ezen a téren inkább a kuriózumokat igyekezett felmutatni, és mindezeknél fontosabbnak tartotta a biblikum gyakorlati alkalmazását, elsősorban homiletikai megoldások keresésére törekedett. Már említésre került: Marjovszky Tibor a teológiát sajátos látásmóddal műveli, amit nem lehet könnyen kategóriákba helyezni.

Főtiszteletű Zsinat, engedjék meg, hogy laudációmat kicsit személyesebb hangnemben fejezzem be.

Kedves Tibor! A dokumentumok szerint 18 éven és 16 napon át voltunk közvetlen munkatársak. Ennyit töltöttünk egy tanszéken, és ebből csak néhány hónap volt, amikor nem volt közös a szobánk - az utolsó félévben, amikor átköltöztünk, és egymásból nyíló helyiségeket kaptunk Debrecenben. Tizennyolc éven át ültünk úgy a tanszéken, hogy az íróasztalunk egymással szemben állt, összetolva. Közös telefonunk volt, egy nyomtatónk, egy fogasunk. Szép évek voltak, de most csak azt jelzem: tudom, hogy milyen hihetetlen mennyiségű anyag van feldolgozva, félig-meddig előkészítve nálad. Azt kérem tőled és kívánom mindnyájunknak, hogy ezekből minél több kerüljön megérdemelt helyére, egyházunk gyülekezetei, lelkipásztorai elé.

Ez a gyűrű egy közösség, a magyar református teológia művelőinek megbecsülését juttatja kifejezésre. Fogadd olyan szeretettel, ahogy adjuk!

 

Dr. Hodossy-Takács Előd