O. Univ.-Prof. Dr. Dr. h.c. mult. Ulrich H.J. Körtner (sz.: 1957) 1975 és 1980 között folytatott protestáns teológiai tanulmányokat Bethel/Bielefeld, Münster és Göttingen egyetemein. 1982-ben lett a teológia doktora, 1987-ben pedig rendszeres teológiából habilitált (mindkét fokozatot a Kirchliche Hochschule Bethelben érte el). 1986-tól 1990-ig lelkészként szolgált (Evang. Lutherkirchengemeinde Bielefeld), 1990-től 1992-ig tanulmányi igazgató az Iserlohn-i Evangelische Akademie-n (Protestant Study Center). 1992 óta teljes állású professzorként tanít rendszeres teológiát a Bécsi Egyetem teológiai karán, emellett az egyetemen működő Institute for Ethics and Law in Medicine vezetője 2001-től kezdődően. 2014 óta az Institute for Public Theology and Ethics in Diaconia (Diakonie Österreich, Bécs) igazgatója. 2010-ben a Faculté libre de Théologie Protestante de Paris, 2013-ban pedig a Debreceni Református Hittudományi Egyetem fogadta tiszteletbeli doktorává.

A bioetika és a református örökség kulcskérdései

A természettudományok fejlődésével kapcsolatos aktuális bioetikai viták során a vallásos meggyőződés komoly szerepet játszik. E nyilvános vitákban nemcsak az egyének, hanem a vallási közösségek és kéviselőik is részt vesznek. A bioetikai kérdések megvitatása része annak a jelenségnek, melyet „nyilvános teológiának” nevezünk. Az eltérő vallásos meggyőződések kétségtelenül befolyásolják az orvosbiológiai kutatásokat a különböző országokban, akár a jogalkotás eszközén keresztül – jó példa erre az őssejtkutatás. A bioetikai problémákról folytatott nemzetközi párbeszéd egyik kulcskérdése az, hogy mely vallásos eredetű érvrendszerek fogadhatóak el egy szekuláris társadalom etikai és politikai jellegű vitáiban. Az e kérdésre adható válaszok közül kiemelhető az egyik oldalon John Rawls, a másik oldalon Jürgen Habermas állásfoglalása. A tanulmány a fenti kérdésre keresztyén teológiai nézőpontból keresi a választ, témája a bibliai Teremtésen alapuló hitből és az istenképűségből fakadó etikai következmények vizsgálata. A géntechológiával és szintetikus biológiával kapcsolatban néhány teológus úgy érvel, hogy az ember tarsteremtőnek tekinthető. Ezt az érvelést követve a keresztyén teológia sokkal nyitottabb a modern élettudományok felé, mint a természetjogon alapló tradicionális teológiai etika. Mindamellett teológiai nézőpontból e tanulmány a felelősség etikájának koncepcióját vázolja fel, mely egyfelől igazolja a kutatás szabadságát, másfelől felállítja annak etikai határait.